Miért hibás termék a devizahitel?

2008 előtt ömlesztették a bankok a jen és a svájci frank alapú devizahiteleket a lakosságra. Ebben hibás a lakosság is, mivel nem mérlegelte a kockázatokat, azonban ha valaki elkezdett kételkedni ennek a terméknek a biztonságosságában a bankokban megnyugtatták, hogy nincs mitől félnie. Maga Csányi Sándor is felszólalt a devizahitelek mellett.

(http://otp.network.hu/blog/otp-csoport-erdekeltjeinek-kozossege-hirei/a-devizahitelezesunk-tortenete)

Nemzetközi szervezetek is figyelmeztették a MNB-t és a kormányt, hogy a tűzzel játszanak, azonban a kormány figyelmen kívül hagyta ezeket az intelmeket és nem kommunikálta le a lakosságnak.

2008. őszén a Lehman Brother's csődje megindította a túlköltekezés, adósság, fedezetlen pénz miatti világválságot, mely miatt egyes devizák szárnyalni kezdtek (CHF), a kiszolgáltatott, eladósodott országok devizái pedig hanyatlani (HUF). Így azonnali IMF csomagra szorult az akkori kormány, az emberek törlesztőrészlete pedig az egekbe szökött, így megalapozva egy nagyon hosszú lefolyású stagnáló-recessziós, az árfolyamkilengések miatti (lét)bizonytalan időszaknak.

A lakosság miért adósodott el ennyire?

Nos ez több tényezőre is visszavezethető. Egyrészt a kádári szocialista múltban az emberek fejéből kiverték a pénzügyi gondolkodást, mert az az "ördögtől való", kapitalista "mágia". Másrészt a bankok profithajhászása és a kormány kommunikációjában keresendők az okok. Semmi fedezet nem kellett ahhoz, hogy valaki hitelt vegyen fel, és a csapból is az folyt, hogy így az embereknek több pénze lesz. A kormány pedig nem foglalkozott a témával, pedig több figyelmeztetést is kapott többek között az EKB-tól és az IMF-től is.

A bankok és a kormány háborúja

Végtörlesztés, árfolyamgát, rögzített árfolyamon való forintosítás. Az utóbbi lenne a legdurvább csapás a bankoknak, mintegy 300-600 milliárdos veszteséget jelentene szektornak azonnal. A kormány azt szeretné elérni, hogy önként módosítsák az ügyfeleknek előnyösen a szerződéseket, így megszűntetve az árfolyam miatti kockázatokat. Amennyiben ez nem történik meg, törvényt alkotnak a honatyák, amelyet véleményem szerint a bankok inkább elkerülnének.

Mi lehet a célja a kormánynak? (2 legyet egy csapásra?)

Amíg a lakosság jövedelme legnagyobb részét, vagy az egészét kötelezettségeire költi (rezsi, törlesztőrészlet, szja...), addig gazdasági növekedésről nem is álmodhatunk, így a törlesztőrészletek csökkentése létfontosságú, ha GDP növekedést akarunk gerjeszteni. Ez pedig igen fontos a választások előtti "aranykorhoz", amikor egymás után lesz átadva minden nagyobb beruházás, park, metró...

A másik cél pedig az emlegetett magyar többségű bankrendszer kialakítása itthon. Mivel az OTP-nek a likvid tartaléka rettentő magas szinten van, így egy ekkora sarcot is "zsebből" ki tudna fizetni, azonban a külföldi anyabankok leállíthatják a pénz pumpálását a magyar leányvállalataikba, ezzel pedig teret engednének az OTP-nek, a Gránit Banknak (amely 49%-a az államé) és a most integrált takarékszövetkezeteknek.

Konklúzió

Megállapíthatjuk, hogy a kormány egyszerre akar látványos, populista és egyenleg javító intézkedéseket hozni. Ez mindeddig a ciklusig elképzelhetetlen volt, azonban válságos időkben a Fidesznek sikerült megtartania a szavazók többségét a nagy hazai közvélemény kutatók adatai alapján. Ez szép politikai teljesítmény. Azonban gazdaságilag is kielégítőek lesznek ezek a lépések? Az év végi adatok alapján majd meglátjuk, az azonban biztos, hogy jövőre jó lesz a kormánypártok politikusainak lenni, ugyanis az ollót, amellyel meg fogják nyitni az új beruházásokat, egymás után fogják ők elkérni egymástól.

Kell ez így?

Meglátjuk...

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.